A klímaváltozásról szóló írások: az időjárási szélsőségek és aszályok, az IPCC jelentései és a klímacsúcsok, a Kárpát-medence kilátásai, és az, hogyan válaszolnak rá az egyházak. Nagy részük a Teremtésvédelmi kalendáriumból való, és közérthetően magyarázza a felmelegedés jeleit és okait – mindig azzal a kérdéssel, mit tehetünk mi magunk.
10–18. a 71 írásból
Ferenc pápa Laudate Deum kezdetű buzdítása a globális klímaválság emberi okait és a technokratikus paradigma veszélyeit vizsgálja, bírálja a nemzetközi politika gyengeségét, és mindenkitől személyes és közösségi felelősséget kér.
Az El Niño és La Niña a Csendes-óceán kvázi ciklikus jelenségei: a passzátszelek gyengülése és erősödése határozza meg, hol csapódik le az eső, hol lesz halban gazdag a tenger. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak e szélsőségek.
A májusi árvizek és a hirtelen hőség után érdemes számba vennünk az éghajlatváltozás mozgatórugóit: az óceán stabilizáló hatásának gyengülését, az északi-sarki cirkumpoláris áramlás lazulását. A környezeti fenntarthatóságért küzdeni emberi méltóságunk kérdése is.
Az IPCC hatodik összegző jelentése sürget: 2035-ig az üvegházhatású gázok éves kibocsátását 60 százalékkal kell csökkenteni, ha el akarjuk kerülni az 1,5 fokos felmelegedés átlépését és annak egyre szélsőségesebb következményeit.
A téli fák rügyeinek formája, kérgének mintája és pikkelyeinek zártsága árulja el a fajokat. A rügyismeret tanulása közben szemléljük a fák sokféleségét, és figyeljük, hogyan mutatja a légköri szén-dioxid ingadozása az erdők szerepét.
A globális évi középhőmérséklet korrekt számításához precíz adattörténeti munka kell: a mérési körülmények változása miatt az éghajlati adatsorokat homogenizálni kell, mert csak jó minőségű, hosszú sorokon végezhető éghajlatváltozási vizsgálat.
A grenelle-i megállapodás a franciák szemében a megegyezés szinonimája lett: 1968-ban a sztrájkhullámot zárta le, 2007-ben pedig a környezetvédelmi Grenelle adott közös irányt. A mai klímaválságban is a szubszidiaritáson alapuló közmegegyezésre van szükség.
A Földanya hava a két Mária-ünnep közötti időszak, amelynek elején kezdődik a teremtett világ védelmének imanapja. A nyári aszály utáni esők és a földdel, vizekkel való tudatosabb bánásmód szükségessége együtt hívnak bennünket.
A 2022-es rendkívüli aszály nem csupán regionális, hanem globális hátterű jelenség: a légköri nedvesség, a cirkuláció és a párolgás összjátékát, a La Niña hatását és az önerősítő visszacsatolásokat meteorológusok tanulmánya magyarázza. A megoldás nem az öntözés bővítése, hanem a csapadékvíz természetközeli visszatartása.
