A klímaváltozásról szóló írások: az időjárási szélsőségek és aszályok, az IPCC jelentései és a klímacsúcsok, a Kárpát-medence kilátásai, és az, hogyan válaszolnak rá az egyházak. Nagy részük a Teremtésvédelmi kalendáriumból való, és közérthetően magyarázza a felmelegedés jeleit és okait – mindig azzal a kérdéssel, mit tehetünk mi magunk.
1–9. a 30 írásból
A dubaji klímacsúcs előtt a párizsi megállapodás hátterét és Ferenc pápa Laudate Deum buzdítását ismerjük meg, amely a klímacsúcsok technokrata szemléletét kritizálja, és a felelősséget a világ döntéshozóira hárítja.
Az El Niño és La Niña a Csendes-óceán kvázi ciklikus jelenségei: a passzátszelek gyengülése és erősödése határozza meg, hol csapódik le az eső, hol lesz halban gazdag a tenger. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak e szélsőségek.
A májusi árvizek és a hirtelen hőség után érdemes számba vennünk az éghajlatváltozás mozgatórugóit: az óceán stabilizáló hatásának gyengülését, az északi-sarki cirkumpoláris áramlás lazulását. A környezeti fenntarthatóságért küzdeni emberi méltóságunk kérdése is.
Az IPCC hatodik összegző jelentése sürget: 2035-ig az üvegházhatású gázok éves kibocsátását 60 százalékkal kell csökkenteni, ha el akarjuk kerülni az 1,5 fokos felmelegedés átlépését és annak egyre szélsőségesebb következményeit.
A Földanya hava a két Mária-ünnep közötti időszak, amelynek elején kezdődik a teremtett világ védelmének imanapja. A nyári aszály utáni esők és a földdel, vizekkel való tudatosabb bánásmód szükségessége együtt hívnak bennünket.
A 2022-es rendkívüli aszály nem csupán regionális, hanem globális hátterű jelenség: a légköri nedvesség, a cirkuláció és a párolgás összjátékát, a La Niña hatását és az önerősítő visszacsatolásokat meteorológusok tanulmánya magyarázza. A megoldás nem az öntözés bővítése, hanem a csapadékvíz természetközeli visszatartása.
A 2022-es nyári aszály kerti hatásait és a túlélést segítő fogásokat — talajtakarás, ritkább fűnyírás, madáritató — mutatja be az írás, majd Ferenc pápa mértéktartásról szóló gondolatai nyomán a fogyasztói társadalom alternatíváján elmélkedik.
Új kutatási eredmények szerint az óceánok stabilizáló hatása, az óceáni memória gyengülőben van. A tengeri hőmérsékleti anomáliák rövidebb ideig maradnak fenn, így a tengerek kiszámíthatatlanabbá válnak, ami szélsőségesebb időjárással fenyeget.
Aratás idején a föld és az ember viszonyán gondolkodunk: az idei aszályos termés és a talaj kimerülése arra hív, hogy változtassunk. A biogazdálkodás, a talajmegújító mezőgazdaság és a permakultúra a teremtés művét gazdagítja.
