A klímaváltozásról szóló írások: az időjárási szélsőségek és aszályok, az IPCC jelentései és a klímacsúcsok, a Kárpát-medence kilátásai, és az, hogyan válaszolnak rá az egyházak. Nagy részük a Teremtésvédelmi kalendáriumból való, és közérthetően magyarázza a felmelegedés jeleit és okait – mindig azzal a kérdéssel, mit tehetünk mi magunk.
1–9. a 14 írásból
A májusi árvizek és a hirtelen hőség után érdemes számba vennünk az éghajlatváltozás mozgatórugóit: az óceán stabilizáló hatásának gyengülését, az északi-sarki cirkumpoláris áramlás lazulását. A környezeti fenntarthatóságért küzdeni emberi méltóságunk kérdése is.
A glasgow-i COP26 klímakonferencián sikerült előrelépni a szén kivezetésében és az erdőirtások megállításában, a kritikusok azonban csak utazócirkuszt látnak. Az írás a részes felek ütköző érdekeit és a kibocsátáscsökkentési vállalások elégtelenségét mutatja be.
A sziklakert növényei mind másként válaszolnak a szárazságra: kisebb levelekkel, víztakarékos életmóddal, genetikai sokféleséggel készülnek a bizonytalan jövőre. Az ember is a legelők, kaszálók és erdősávok visszaállításával csökkenthetné a mezőgazdaság vízigényét.
A környezeti tudás már rendelkezésre áll, most a nemzeti és nemzetközi döntéshozóknak kell a tudományra hallgatniuk. A Dasgupta-jelentés megmutatja, hogy gazdaságunk és jólétünk a természettől függ — ezt a hívő ember is elfogadhatja, és cselekvésre buzdulhat.
A globális felmelegedés miatt egyre korábban nyílik a barka és a som, a tavaszi jelek mind korábban érkeznek. Mire volnánk hajlandók személyes ökológiai lábnyomunk csökkentéséért?
Tizenkilenc tudós átfogó közleménye sürgeti egy globális természetmegőrzési megállapodás megkötését, bemutatva a természet jelenlegi állapotát és a lehetséges kiutat. A javaslat az ökoszisztémák és fajok védelmét, valamint a szén-dioxid-megkötés maximalizálását célozza.
A történelmi Magyarország virágos hagyatékát, a régi botanikusok leltárait, Csapody Vera rajzait idézzük fel. A klímaváltozás és élőhely-veszteség miatt vadvirágaink közül soknak már csak a herbárium őrzi emlékét, sorsuk a mi kezünkben van.
Hogyan működik az IPCC, hogyan készülnek és nyernek nemzetközi felhatalmazást az éghajlati jelentések, és mi veszélyezteti a tudományos megállapítások maradéktalan közlését? Szakértői áttekintés a szenzációhajhász címeknél is mélyebbre.
Kilenc területen mérték le Johan Rockström és kutatótársai a Föld teherbíró képességét: a biológiai sokféleség gyors csökkenése és a billenőpontok dominószerű hatásai riasztóbbak, mint maga az éghajlatváltozás. Figyeljünk oda a teremtett világ érzékeny rendszereire.
