A klímaváltozásról szóló írások: az időjárási szélsőségek és aszályok, az IPCC jelentései és a klímacsúcsok, a Kárpát-medence kilátásai, és az, hogyan válaszolnak rá az egyházak. Nagy részük a Teremtésvédelmi kalendáriumból való, és közérthetően magyarázza a felmelegedés jeleit és okait – mindig azzal a kérdéssel, mit tehetünk mi magunk.
1–5. a 5 írásból
A geomérnökség és a természet gépként való kezelése a mechanisztikus világkép csúcsa. Szent VI. Pál szavai emlékeztetnek: a technológia erkölcsi szűrő nélkül az ember ellen fordul. Gondolkodásmód-váltás kell, nem több technika.
A környezeti tudás már rendelkezésre áll, most a nemzeti és nemzetközi döntéshozóknak kell a tudományra hallgatniuk. A Dasgupta-jelentés megmutatja, hogy gazdaságunk és jólétünk a természettől függ — ezt a hívő ember is elfogadhatja, és cselekvésre buzdulhat.
A Föld napja kapcsán az áprilisi szélsőséges hőmérséklet-ingadozások adnak okot aggodalomra: az évtizedek óta nem látott változékonyság nehezen tervezhető, és a klíma jelentős átalakulásának előjelének tűnhet, mégis reményt ad a közös figyelem.
Lovelock Gaia-elmélete szerint a földi élővilág és környezete önszabályozó rendszert alkot, amely a szervezetek kiegyenlítő folyamatai révén fenntartja a stabilitást. Az ember alkotta technoszféra erre nem képes, ezért meg kell tanulnunk összhangban élni a természettel.
A Pápai Tudományos Akadémia 2015-ös konferenciájának zárónyilatkozatában a világ vallásai képviselői tudományos tényként fogalmazzák meg az ember okozta éghajlatváltozást, és erkölcsi kötelességgé teszik annak enyhítését a szegények védelme és a fenntartható fejlődés jegyében.
