sáfárság

XVI. Benedek pápa enciklikája a szeretet és az igazság egységéről, az emberi munka megbecsüléséről, a gazdaság etikájáról és a felelős fejlődésről elmélkedik, amely a teremtésvédelmet is a társadalmi igazságosság részévé teszi.

Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka első közös üzenetében minden jó szándékú embert kérnek: imádkozzanak a teremtett világért, éljenek egyszerűbben, szolidárisabban, és felelősen bánjanak a Föld javaival.

A teremtett világ védelme és a béke megteremtése mélyen összefonódnak. Ha az ember Isten ajándékaként tekint a teremtésre, felelőssége nő a szegények és a jövő nemzedékek iránt – ebben a keresztények is hozzájárulhatnak.

Udvardy György püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia teremtett világ védelméről szóló körlevelét mutatta be szombathelyi előadásában: az ember sebzett, megváltott lény, akinek feladata Isten gondjaira bízott világ művelése és védelme.

Erdő Péter bíboros szerint az ember érdeke és a világ érdeke között nincs alapvető ellentét, a keresztény felelősség értékek mentén irányítja a döntéseket. Az európai egyházak környezetvédelmi együttműködéséről szólva új szemléletre hív minket a világgal való kapcsolatunkban.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a teremtett világ védelméről szóló körlevelét ismerteti, amelyhez háromkötetes kiadvány kapcsolódik: tanulmánygyűjtemény, lelkipásztoroknak és közösségeknek szóló segédanyag, valamint a környezeti nevelést támogató kötet.

A környezeti válság gyökere nem gazdasági vagy technológiai, hanem erkölcsi és lelki: bűnbánatra és megtérésre van szükség. A víz, a levegő és a talaj pusztulása miatt a gazdagabb nemzeteknek nagyobb terhet kell vállalniuk.

II. János Pál pápa 1990-es béke világnapi üzenete az ökológiai válságot alapvetően erkölcsi problémának nevezi, amelyet a tudomány válogatás nélküli alkalmazása és az élet tiszteletének hiánya okoz. Nemzetközi szolidaritásra és környezeti nevelésre szólít fel.