Minden írás, amely a #Magyarország címkét viseli.
29
írás
1–9. a 29 írásból
Októbertől a Balaton nemzetközi jelentőségű védett vizes élőhelyként pihenhet: a fürdőzés és hajózás nyári terhei után a nádasok segítségével tisztul a víz. Figyeljünk oda, milyen nyomot hagy az emberi használat a vizekben.
A háború árnyékában a vízügyi gondok is megoldatlanok maradnak: az ENSZ már 1977-ben kitűzte az egyetemes tiszta víz célját, sürget a vízkonferencia, miközben a háborús kiadások töredékéből megoldhatók lennének a vízügyi fejlesztések.
Az élővilág sokszínűsége az élet immunrendszere: amennyire romboljuk, annyival csökken a teremtett világ önszabályozó képessége. Az energiaválság leckéiből is tanulhatunk: a helyi, sokféle megoldások — energiaközösségek, dekarbonizáció — mutatják az utat.
A 2022-es rendkívüli aszály nem csupán regionális, hanem globális hátterű jelenség: a légköri nedvesség, a cirkuláció és a párolgás összjátékát, a La Niña hatását és az önerősítő visszacsatolásokat meteorológusok tanulmánya magyarázza. A megoldás nem az öntözés bővítése, hanem a csapadékvíz természetközeli visszatartása.
A központosított energiarendszerektől a decentralizált energiaközösségek felé vezet az út: a megújuló energiaforrásokra támaszkodó, közösségi tulajdonban működő energiatermelés alternatívát kínál, és hazai jogi keretei is alakulóban vannak.
A víz világnapján érdemes felidéznünk: a Szentírás életadó eleme, teremtett világunk ékköve, mégis törékeny. A növekvő vízigény, a szennyezés és az éghajlatváltozás együtt kritikussá teszi helyzetét – buzdítunk a takarékos vízhasználatra.
Magyarország területének nagy része a félsivatagos éghajlati övhöz tartozik, és az 1980-as évek óta az aszályok gyakorisága és intenzitása érezhetően növekszik. A cikk a történelmi aszályos éveket és az aszálytípusokat ismerteti, a tendenciát a melegedéssel magyarázza.
Márciusban a mandulafa korai virágzása hirdeti a tavaszt, amelyet Janus Pannonius verse is megörökít. A klímaváltozás hatására azonban a mandula termeszthetőségének határa északabbra tolódhat – figyeljük, mit üzen nekünk a kikelet.
Az ukrajnai háború és az ugrásszerűen emelkedő energiaárak miatt az energiahatékonyság központi kérdéssé vált, ám a magyar háztartások korszerűsítése lassú, évtizedes folyamat – érdemes sorra vennünk a megtakarítás lehetőségeit.
