aszály

A 2022-es nyári aszály kerti hatásait és a túlélést segítő fogásokat — talajtakarás, ritkább fűnyírás, madáritató — mutatja be az írás, majd Ferenc pápa mértéktartásról szóló gondolatai nyomán a fogyasztói társadalom alternatíváján elmélkedik.

Aratás idején a föld és az ember viszonyán gondolkodunk: az idei aszályos termés és a talaj kimerülése arra hív, hogy változtassunk. A biogazdálkodás, a talajmegújító mezőgazdaság és a permakultúra a teremtés művét gazdagítja.

A kukoricából és napraforgóból gyártott bioetanol látszólag megújuló energiaforrás, valójában azonban élelmiszernövényből készül. Az írás végigveszi az alkohol mint üzemanyag történetét, és megállapítja: aszályos években a bioüzemanyag fenntarthatósága megkérdőjelezhető.

Petőfi és Arany verseinek klímatörténeti nyomain elindulva a kalendárium a napenergia hasznosításáig jut: nem épületek tetején, hanem termőföldeken létesített napelemparkok veszélyeztetik a humuszban gazdag talaj valódi értékét.

Lassan ébredünk a környezeti vészjelekre: a műanyagszennyezés szabályozása megindul, de az óceánok műanyagszigetei és a vegyszerek miatt pusztuló beporzók kezelése még várat magára — a döntéshozók nem tesznek eleget felelősségüknek.

F. E. Schumacher A kicsi szép című esszéit idézve arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem nem választható feladat, hanem az ember életben maradásának alapfeltétele, s minden tevékenységnek ismernie kell az önkorlátozást.

Az óriási szemétszigetek dominóhatása mutatja, hogy a légszennyezés, a vizek szennyezése és az időjárási szélsőségek összefüggnek: a hőhullámok sokasodása és a tengerek károsodása tény, s mindez a teremtett világ sebezhetőségére figyelmeztet.

A Laudato si’ záró fejezetéből kiindulva látjuk: a fogyasztói kultúra és a reklámok határtalanság-élménye néz szembe a Föld véges erőforrásaival, csökkenő vízkészleteivel és a fajok sokszínűségének apadásával. Gondoljunk arra, hogy az ökológiai megtérés a mi feladatunk.