Minden írás, amely az #II. János Pál pápa címkét viseli.
17
írás
1–9. a 13 írásból
Jézus pusztai példája nyomán készüljünk a teremtésvédelmi küldetésre: személyes tanúságtétellel, a Szentírás és a Laudato si’ olvasásával, imádsággal és zöld böjttel – autó-, hús- vagy műanyagböjttel.
Húsvéti elmélkedés: a feltámadt Krisztusba vetett hit közösségre kötelez egymással és az egész teremtett világgal. A teremtés megőrzése nem választható feladat, hanem a hitből fakadó súlyos kötelesség és a testvériség kifejeződése.
Virágvasárnapi elmélkedés Krisztus szenvedéséről: az ökológiai válság mindannyiunk közös felelőssége lett. A teremtés védelméért hozott áldozatainkat a hit bizonyossága és az ökumenikus, vallásközi együttműködés tarthatja fenn.
A házasságtörő asszony evangéliumi történetére tekintve nem mások elítélése, hanem saját vétkeink elhagyása a teendő. A teremtett világhoz fűződő viszonyunkat családokban, kisközösségekben, oktatáson keresztül változtathatjuk meg.
A tékozló fiú példázatánál elmélkedve belátjuk: a Föld mindannyiunk közös öröksége, amelyet már feléltünk. Böjti megbánás után újra kegyelmet kaphatunk, ha tiszteljük a teremtés rendjét, és az önzéssel, kapzsisággal szemben igazságosan használjuk.
A fügefa példázatából kiindulva elmélkedünk arról, hogy a fák és növények értéke túlmutat azonnali hasznukon. Az ökológiai válság erkölcsi gyökereire, a környezetszennyezésre és a dolgozók méltóságának semmibevételére figyelmeztet az idézett pápa.
Krisztus színeváltozásának evangéliumi jelenetéből kiindulva a hegyeket mint a természetben megélt Isten-találkozás helyszínét szemléljük. Alázattal keressük a természetben Istent, és éljük át teremtményi voltunkat a többi teremtménnyel való testvériségben.
Jézus pusztai megkísértéséről elmélkedve belátjuk: a világ nem csupán az ember erő- és nyersanyagforrása. Aki fittyet hány a természet törvényeire, a Szentlélek ellen vét, miközben a teremtett világ pusztulása már mindenkit felelőssé tesz.
Az ember nem birtokosa, hanem szolgálója a földnek: a fenntartható fejlődés riói alapelvei és az ENSZ fenntarthatósági céljai közel állnak a keresztény gondozói megbízásához, amelyet a Laudato si’ is megerősít.
