Magyarország

Az éghajlatváltozás a környezeti feltételek változásának következménye, amelyhez az egész társadalomnak alkalmazkodnia kell. Ehhez a termelés és a fogyasztás, valamint az infrastruktúrák átalakítására van szükség.

A klímaváltozás kézzelfogható jelei: az éjjel fénylő felhők egyre délebbi megjelenése, a szélsőséges aszályok, felhőszakadások és viharok, valamint a szíriai aszály és polgárháború összefüggése mind az emberi tevékenység nyomát mutatja.

Hogyan csökkenthető a háztartási hulladék? Bevásárlólista, csomagolásmentes vásárlás, törött dolgok megjavítása, gondos szelektív gyűjtés, a veszélyes hulladék elkülönítése és a komposztálás mind az odafigyelésen múlik – és pénztárcát is kímél.

A Föld napja kapcsán az áprilisi szélsőséges hőmérséklet-ingadozások adnak okot aggodalomra: az évtizedek óta nem látott változékonyság nehezen tervezhető, és a klíma jelentős átalakulásának előjelének tűnhet, mégis reményt ad a közös figyelem.

A klímaváltozás tudományos alapjai több mint száz évesek, a globális felmelegedés veszélyeit mégis nehezen veszik komolyan a döntéshozók. Teremtésvédelmi kalendáriummal jelentkezünk kéthetente.

Új év, elszámolás: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése szerint Magyarország termőtalaja, biodiverzitása és földhasználata aggasztó állapotban van, miközben a műtrágya-felhasználás jelentősen nő.

Budapest levegője, a parkoló autók, a kipufogógázok és a klímát tréfáló enyhe tél: a fenntartható energiaforrások használata és az erdők védelme határozza meg, hogy milyen jövőbe tartozunk.

Márciusban mínusz huszonnégy fok, április közepén nyár, rekord áramfogyasztás: a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nő, és ez a globális éghajlatváltozás egyik kimutatható következménye. Ráadásul ezek az események nehezen előrejelezhetők.

A légköri szén-dioxid átlépte a 410 ppm-et, a globális energiaigény és a kibocsátás is nő. Harminc éve tudjuk, mit kellene tenni, mégsem úgy cselekszünk – a növekedést nem sikerült a szennyezéstől elválasztani.