egészség

A Nagyböjt nem csupán keserű-szomorú időszak, hanem a fény megszületéséé: a természet tavaszi megújulására rácsodálkozva, a teremtett világ szeretetével és megóvásával mélyülhetünk el a húsvéti ünnep felé.

A lakossági energiafelhasználás legnagyobb része a fűtés: egy fokkal alacsonyabb lakáshőmérséklet, jobb szellőztetés és ésszerű melegvíz-használat kevesebb károsanyag-kibocsátással és kisebb számlával jár. Gondoljunk erre nagyböjt idején is.

A vegyszermentes takarításhoz mosószóda, szódabikarbóna, ecet és más egyszerű, olcsó alapanyagok segítenek. A természetes tisztítószerek összetételükben átláthatók, kisebb kockázatot jelentenek az egészségre és a természetre.

Mikes Kelemen 1724-es levele a mértékletes élet és az egészség összefüggéséről ma is tanulság: a fogyasztói társadalom torkossága, részegesége és tunyasága népbetegségeket okoz, miközben a mértékletesség egyszerűen megmentene.

Miért mondjuk bioalmát, és nem kemoalmát a vegyszerezettnek? A szabadföldi magyar zöldség íze és a talaj nélküli technológiák kevés valódi tápértékű termése között a helyi, szermaradványmentes élelmiszer az út – válasszuk ezt.

A szélsőségesebbé váló magyarországi időjárás arra figyelmeztet, hogy a klímavédelmi célok melletti döntéshozói elkötelezettség inkább látszat: a fosszilis üzemanyagok állami támogatása alig csökkent.

A kovászos, házi kenyér sütésének hagyományát idézzük fel Bartók Béla kenyeréről szóló feljegyzésén át: a generációkra átörökített kenyérsütés a természet és az ember párbeszéde, amelynek becsületét vissza kell adni.

A bencés kolostorkertek gyógynövényei – a levendula, a zsálya, a rozmaring – évszázadok óta gyógyítanak. A szervezetünkben élő mikrobiom is gondozásra szoruló belső kert, amelynek biodiverzitása az egészség alapja.

A klímavédelem nemcsak az éghajlatnak, hanem a mindennapi életminőségünknek is jót tesz: a keresletoldali intézkedések, az energiatakarékosság és a közlekedési szokások átformálása az esetek túlnyomó többségében javítják az emberi jólétet.