Virágok és gyógynövények, madarak és méhek, erdők, talajélet és a fogyatkozó biodiverzitás – a növény- és állatvilágról szóló írások gyűjteménye. A Teremtésvédelmi kalendárium gyakran az ünnepekhez köti a megfigyeléseit, a pünkösdi rózsától a karácsonyi kaktuszig, és azt mutatja meg, hogyan tükrözi a teremtett világ szépsége és rendje Isten kezenyomát.
1–9. a 86 írásból
Kalendárium-írás a virágszedés lélektanáról: miért kísérik virágok halottainkat minden kultúrában? Hamvas Béla és Paszternák szavait idézve, a krizantém novemberi virágzásán át elmélkedik az élet és a halál közötti átmenetről, az elengedés és az emlékezés titkairól.
A pillangóvirág virágzata lenyűgöző rendet takar: minden kis virágnak saját szerepe van a közös sikerben. A természet csodáinak megfigyelése, a szépség és célszerűség összefonódása az ökológiai megtérés első lépése lehet.
Február 2-a a vizes élőhelyek világnapja: a ramsari egyezmény története és jelentősége, a mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, szikes tavak szerepe. A 29 hazai ramsari terület a Kárpát-medence szinte valamennyi vizesélőhely-típusát őrzi.
Mennyire ismerjük saját, Pannon biogeográfiai régióhoz tartozó természeti kincseinket, a magyar kökörcsintől a kerecsensólyomig? Az Emmausz felé tartó tanítványok képével arra szólít, hogy dicsőítéssel vegyük észre és védjük meg őket.
A teremtményekben Jézus arca tükröződik: figyeljük meg a csigaházat, a katicabogarat, a nyíló virágokat, és olvassuk Szent Ferenc Naphimnuszát, hogy Isten szeretetét könnyebben adhassuk tovább másoknak.
A fügefa példázatából kiindulva elmélkedünk arról, hogy a fák és növények értéke túlmutat azonnali hasznukon. Az ökológiai válság erkölcsi gyökereire, a környezetszennyezésre és a dolgozók méltóságának semmibevételére figyelmeztet az idézett pápa.
A téli madáretetés segíti az itt telelő és ideköltöző madárfajokat: ajánljuk a sózatlan napraforgómagot, az apró magvakat és hideg időben az állati zsiradékot, a kenyérmorzsát viszont kerüljük. Ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba.
Lassan ébredünk a környezeti vészjelekre: a műanyagszennyezés szabályozása megindul, de az óceánok műanyagszigetei és a vegyszerek miatt pusztuló beporzók kezelése még várat magára — a döntéshozók nem tesznek eleget felelősségüknek.
Kilenc területen mérték le Johan Rockström és kutatótársai a Föld teherbíró képességét: a biológiai sokféleség gyors csökkenése és a billenőpontok dominószerű hatásai riasztóbbak, mint maga az éghajlatváltozás. Figyeljünk oda a teremtett világ érzékeny rendszereire.
