Virágok és gyógynövények, madarak és méhek, erdők, talajélet és a fogyatkozó biodiverzitás – a növény- és állatvilágról szóló írások gyűjteménye. A Teremtésvédelmi kalendárium gyakran az ünnepekhez köti a megfigyeléseit, a pünkösdi rózsától a karácsonyi kaktuszig, és azt mutatja meg, hogyan tükrözi a teremtett világ szépsége és rendje Isten kezenyomát.
1–9. a 10 írásból
Az élővilág sokszínűsége az élet immunrendszere: amennyire romboljuk, annyival csökken a teremtett világ önszabályozó képessége. Az energiaválság leckéiből is tanulhatunk: a helyi, sokféle megoldások — energiaközösségek, dekarbonizáció — mutatják az utat.
Márciusban a mandulafa korai virágzása hirdeti a tavaszt, amelyet Janus Pannonius verse is megörökít. A klímaváltozás hatására azonban a mandula termeszthetőségének határa északabbra tolódhat – figyeljük, mit üzen nekünk a kikelet.
Február 2-a a vizes élőhelyek világnapja: a ramsari egyezmény története és jelentősége, a mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, szikes tavak szerepe. A 29 hazai ramsari terület a Kárpát-medence szinte valamennyi vizesélőhely-típusát őrzi.
Mennyire ismerjük saját, Pannon biogeográfiai régióhoz tartozó természeti kincseinket, a magyar kökörcsintől a kerecsensólyomig? Az Emmausz felé tartó tanítványok képével arra szólít, hogy dicsőítéssel vegyük észre és védjük meg őket.
A diófa évszázadok óta a magyar táj és irodalom része, gyökerei a vízháztartást is szabályozzák. A fatelepítés, a vízmegtartás és a táj gyógyulása hosszú távú beruházás a jövőbe, hála és felelősség jegyében.
A március idusai nemzeti ünnep fényében töprengünk az ember és a teremtett világ kapcsolatán. A teremtés ébredésének tanúságtétele a felismert értékek mentén életünk jó irányú megváltoztatására, a közös otthon gondozására hív.
A történelmi Magyarország virágos hagyatékát, a régi botanikusok leltárait, Csapody Vera rajzait idézzük fel. A klímaváltozás és élőhely-veszteség miatt vadvirágaink közül soknak már csak a herbárium őrzi emlékét, sorsuk a mi kezünkben van.
A szukcesszió, a növénytársulások fokozatos átalakulása egy felhagyott kőbánya tíz év alatti erdősödésén keresztül mutatja, hogyan épülnek fel lassan az élőközösségek. Ez az öngyógyító folyamat azonban csak addig működik, amíg az emberi pusztítás nem lépi túl a fenntartható határt.
Budapest levegője, a parkoló autók, a kipufogógázok és a klímát tréfáló enyhe tél: a fenntartható energiaforrások használata és az erdők védelme határozza meg, hogy milyen jövőbe tartozunk.
