A régi magyar hónapnevek – Fergeteg, Jégbontó, Kikelet hava – adják az év ritmusát. A háború miatt kiéleződő energiaválság, a nyári aszály és a vizes élőhelyek sorsa mellett a téli kert madarai is szóhoz jutnak. Gyakorlati tanácsok is akadnak: energiatakarékosság otthon, talajtakarás és madáritató az aszályos kertben.
1–9. a 25 írásból
Egy eltört fülű teáskanna Andersen meséjében virágcserépként talál új értelmet. A régi, elfeledett családi tárgyak javítása, továbbadása és újraértelmezése szeretetcselekedet lehet, amely belső méltóságunkat fejezi ki a fogyasztás helyett.
December a régi magyar hagyományban az Álom hava. A mikulásvirág különleges átszíneződése és virágzási mechanizmusa a növényfejlődés csodáját, az alkalmazkodás fejlődésbiológiai rejtelmeit tárja elénk a teremtett világban.
A NIMBY, azaz a „ne az én udvaromban” jelenség lényege, hogy valaki egyetért egy fejlesztéssel, csak az ne a lakóhelye közelében valósuljon meg. Ez a hozzáállás a zöldenergia-átálláshoz szükséges akkumulátorgyártó üzemek létesítését is akadályozhatja.
Az enyészet hava a természet lassú átalakulásáról szól: az avar lebomlása nem pusztulás, hanem a humusz újjászületése. Az őszi lombhullás és a komposztálódás csodája arra figyelmeztet, hogy a termőföld megőrzése közös feladatunk.
Az élővilág sokszínűsége az élet immunrendszere: amennyire romboljuk, annyival csökken a teremtett világ önszabályozó képessége. Az energiaválság leckéiből is tanulhatunk: a helyi, sokféle megoldások — energiaközösségek, dekarbonizáció — mutatják az utat.
A magvető példázata a gépesített nagyüzemi gazdálkodás tükrében új értelmet nyer: a precíziós vetés hatékony, de közben a madarak, a gyomok és a talaj termékenysége szegényedik. Az ökológiai gazdálkodás elvei a gondoskodásra és a méltányosságra hívnak.
A grenelle-i megállapodás a franciák szemében a megegyezés szinonimája lett: 1968-ban a sztrájkhullámot zárta le, 2007-ben pedig a környezetvédelmi Grenelle adott közös irányt. A mai klímaválságban is a szubszidiaritáson alapuló közmegegyezésre van szükség.
A Földanya hava a két Mária-ünnep közötti időszak, amelynek elején kezdődik a teremtett világ védelmének imanapja. A nyári aszály utáni esők és a földdel, vizekkel való tudatosabb bánásmód szükségessége együtt hívnak bennünket.
A 2022-es rendkívüli aszály nem csupán regionális, hanem globális hátterű jelenség: a légköri nedvesség, a cirkuláció és a párolgás összjátékát, a La Niña hatását és az önerősítő visszacsatolásokat meteorológusok tanulmánya magyarázza. A megoldás nem az öntözés bővítése, hanem a csapadékvíz természetközeli visszatartása.
