Ez volt az első teljes év, huszonhat írással a nagyböjti böjttől a karácsonyi csendig. Egyik héten a budai sziklagyepek virágai vagy a saját kert öröme a téma, a másikon a planetáris határok és az IPCC jelentései; közben gyakorlati tanácsok is akadnak a téli madáretetésről vagy a környezettudatos karácsonyfa-választásról.
1–9. a 26 írásból
Karácsony csendjében arra figyelmeztetünk, hogy a fényárban és a bevásárlási lázban könnyen elnyomjuk a Föld állapotáról szóló figyelmeztetéseket. A környezeti válságot csak spirituális és kulturális átalakulással lehet kezelni.
Egy környezettudatos ember milyen karácsonyfát válasszon? A vágott, a gyökeres és a műanyag fenyő előnyeit, hátrányait mérlegelve a hazai, fenntartható módon termesztett fenyő tűnik a legkíméletesebb választásnak, megbecsülve a fenyőtermelők munkáját is.
A téli madáretetés segíti az itt telelő és ideköltöző madárfajokat: ajánljuk a sózatlan napraforgómagot, az apró magvakat és hideg időben az állati zsiradékot, a kenyérmorzsát viszont kerüljük. Ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba.
Mire elég a klímavédelemre ránk hagyott idő? Többek között egy gyümölcsfa bőségesen termőre fordulására: az ősszel ültetett tájfajta fák szénmegkötése, avaruk humuszképzése és termése a jövőnek szánt örökség.
Hogyan működik az IPCC, hogyan készülnek és nyernek nemzetközi felhatalmazást az éghajlati jelentések, és mi veszélyezteti a tudományos megállapítások maradéktalan közlését? Szakértői áttekintés a szenzációhajhász címeknél is mélyebbre.
Miben vigyük haza a zöldséget, ha minden műanyagba csomagolnak? A hosszú élelmiszer-út és az egyszer használatos zacskók helyett a piac, a vászontáska és a komposztálható csomagolás kínál kiutat, a kis, következetes döntések méltóságteremtő erejével.
Lassan ébredünk a környezeti vészjelekre: a műanyagszennyezés szabályozása megindul, de az óceánok műanyagszigetei és a vegyszerek miatt pusztuló beporzók kezelése még várat magára — a döntéshozók nem tesznek eleget felelősségüknek.
A kertben nevelt dísznapraforgó évről évre ad a rovaroknak, madaraknak és a kertésznek, míg az ipari méretekre nemesített termesztés kimeríti a talajt. Mikor lázad fel a természet a kizsigerelés ellen?
Kilenc területen mérték le Johan Rockström és kutatótársai a Föld teherbíró képességét: a biológiai sokféleség gyors csökkenése és a billenőpontok dominószerű hatásai riasztóbbak, mint maga az éghajlatváltozás. Figyeljünk oda a teremtett világ érzékeny rendszereire.
